Jelenlegi szövegméret: 100%

Értelmi fogyatékosság definíciója

"Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott." (Lányiné, 1986)

Mivel az értelmi képességek elmaradása már az első évektől érzékelhető, ez biztosan megkülönbözteti az értelmi sérülést a pszichózisoktól és a demenciáktól. Az értelmi fogyatékosság alapvető oka a központi idegrendszer sérülése. Ha az idegrendszer károsodik valamilyen okból, a gyermek nem feltétlenül lesz értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében elmondható, hogy az idegrendszer károsodott.

Szintén a fenti definícióból következik, hogy mivel az általános értelmi képesség legelfogadottabb mérési módja az intelligenciateszt, a népesség átlagától való eltérés az intelligenciahányadossal adható meg legegyszerűbben. A legismertebb osztályozás is az IQ-értékek alapján sorolja be az értelmi sérülteket: enyhe-, középsúlyos és súlyos értelmi sérült kategóriákba. El kell azonban mondani, hogy az IQ-tesztek a többségi társadalmak részére készülnek, így alábecsülhetik a más kultúrából érkező bevándorlók értelmi képességeit, vagy a saját kultúrájához, életmódjához ragaszkodó, a többségtől elszigetelődő kisebbségből származók intelligenciáját. Halmozott sérülés esetén a társult sérülés fajtájához adaptált tesztet használnak.

Az értelmi sérüléseket szokás kóreredet szerint is elkülöníteni, bár ez kevésbé jellemző, mint az IQ szerinti osztályozási mód. Egy csecsemő vagy kisgyermek esetén néha még inkább ezt az osztályozást alkalmazzák, s talán eleinte a szülők számára is kezelhetőbb.

Az értelmi sérülés kóreredete

Az értelmi sérülés kialakulásának hátterében számtalan ok állhat. Bár korszerű vizsgálatokkal ezek közül egyre több azonosítható, az esetek 20-25 %-ában nem derül fény a kiváltó okra.

Genetikai okok, kromoszóma-rendellenességek
A genetikai eredetű értelmi sérülések egy része örökletességet, bizonyos családi halmozódást mutat, másik részüknél a genetikai állomány (az örökítő anyag) sérülése "minden előzmény nélkül" következik be.

Familiáris értelmi elmaradás
Az értelmi elmaradás családon belüli nagyfokú halmozódása következtében az érintetteknél általában átlag alatti intelligencia, illetve enyhe fokú értelmi sérülés tapasztalható, különösebb kimutatható ok nélkül.

Szerzett ártalmak
Méhen belüli ártalmak: pl. anyai betegségek (pl. a terhességi toxémia), pajzsmirigybetegségek, drog és alkoholfogyasztás, fertőzések (pl. rubeola), nemi betegségek, mérgezések, extrém alultápláltság.

Szülés alatti ártalmak: pl. oxigénhiány, szülési sérülések, koraszülés
Szülés utáni ártalmak: pl. fertőzések, extrém sárgaság, mérgezések, extrém alultápláltság, oxigénhiány, baleset, agysérülés

A gyógypedagógiai gyakorlatban a legkorszerűbb és legelterjedtebb az az osztályozás, amely az értelmi sérülteket 2 csoportba osztja:

  1. Tanulásban akadályozottak (Tanak) Ide tartoznak egyrészt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek (IQ 50-70), másrészt az általános iskolában tanulási problémákkal küszködő gyermekek (IQ 71-80).
  2. Értelmileg akadályozottak Ide tartoznak a korábban középsúlyos (IQ 35-49) és súlyos (IQ<35) kategóriába sorolt értelmi sérültek.

A fenti, ma elfogadott gyógypedagógiai megközelítés a korábbi hármas osztályozásra épül, mely szerint az értelmi sérüléseknek három fajtája van: enyhe (IQ 50-70), középsúlyos (35-49) és súlyos (35 alatt). Itt jegyzendő meg, hogy korábban a debil, inbecil, idióta elnevezések is használatban voltak a szakemberek körében, ezek megfeleltethetők az előbbi hármas osztályozásnak. A gyógypedagógiai irodalomban korábban néha megjelent egy ún. határeseti sáv is: a 70-80 közötti IQ-val (ez nem tényleges értelmi sérülés, csak a körülmények hatására kialakult állapot, mely többnyire visszafordítható), ezt mára integrálták a tanulásban akadályozott kategóriába, ill. a legsúlyosabb kategória a 20 alatti IQ-val.

Létezik még a felnőtt értelmi fogyatékosoknak IK (intelligencia kor) jelöléssel jellemzett fejlettségi szint meghatározása: ez a felnőtt értelmi fogyatékost a fiatalabb, ép gyermek életkori fejlettségi szintjével jellemzi. Ez a fajta kategorizálás a legkevésbé elfogadott.

Ha érdekesnek találtad, add tovább:
facebook Google+ Twitter